2017. március 25., szombat

Egy bölcs bagoly, egy törékeny kolibri  és valami olyan madár lakik benne ami magasan szárnyal és a bennem lakó pánikszerűen csapkodó kis madarat repülni tanítja. Nem erővel vagy ráhatással hanem gyengéd szeretettel.

2017. február 7., kedd

Elengedés

Nyíltan a szemedbe néz, miközben provokál. Nem jön össze, ahhoz túl józan vagy és mivel átlátod kicsit gyerekesnek is tartod a viselkedését.

Tudod, hogy el fogod engedni, talán már korábban is tudtad, de csalódott vagy.
Benne? Érte?
Magad sem tudod...
Ő még próbálkozik feléleszteni benned a régi csodálatot és valami jelét kicsikarni tőled,
te is próbálkozol, de érzed, hogy már nem megy és a szemed elárul.
Nem fáj, de szomorúság tölt el, mert hiányzik az érzés
és már őt látod, nem a felsőbb lényét...
Elengedted.


2017. február 6., hétfő

Tükrök

Fura érzés, de mégis egyre előjön bennem, amikor a saját tükrömmel találkozom. Felkavaró és nagyon intenzív. A tükörképed te vagy de a tükörkép mégsem te vagy.
Valahogy nem tudod hova tenni.
Az első tükör B volt, mintha önmagammal találkoztam volna, a saját érzékenységemmel, a saját múltammal és jelenemmel. Összekuszáltuk amennyire csak lehetett.
A második tükör N. Más mint B. és mégis tükör.
Az, hogy mindketten hatással vannak rám és hogy mindkettejüknél értelmezhetetlenül állnak elő a dolgok, külön kategória.

2015. november 1., vasárnap

Nassolás

Bementem a boltba
Olyan jó volt látni a sok festéket, papírt és ecsetet, megfogdosni őket, érezni az illatukat.
Nagyon semmit sem kellett vennem, de mégis akartam valamit
olyasmi érzés mint a kényszeres nassolás :)
végül 3 új ecsettel jöttem el

2015. október 26., hétfő

szárnyak

Álmomban szárnyaim kezdtek nőni, féloldalasak.
megmutattam neki és ő kitépeste őket
- Mik aezek a tollpamacsok? Növessz szép és nagy szárnyakat -mondván 
Pislogtam, de hagytam hogy megtépdessen.
Reggel pedig iszonyú hátfájásra ébredtem és sajgott a lapockám

2014. november 8., szombat

Kegyetlenül nehéz most összeszedetnek maradnom, hogy az energiáimat ne fölöslegesen pazaroljam, hanem arra koncentráljak amire kell. Könnyen kizökkenek.
Az embereket pedig nem értem:) A hab a tortán, hogy a legtöbbjükre csak pislogok, mert rájövök, hogy világuk sekélyebb mint hittem, de ők osztják az észt kevesebb rálátással nálam, nekem pedig nincs türelmem magyarázni.
Vagy lehet, h nem jó körökben forgok?

2014. szeptember 16., kedd

Madártoll

... és kevés lett a madártollam, így délután kénytelen voltam elmenni gyűjteni:)
Tapasztalataim szerint, kis utcákban max fal mellett vannak, de kevés, széles kapualjak előnyben, de a legjobb helyek a nagy terek, ahol fák is vannak, ahol csak teraszok, ott kevés van.
Még mindig vezet a péntek délután, ma kevesebb galamb hullatta a tollát, sőt galamb is alig volt.
Már vannak kedvenc helyeim:)
és a legideálisabb a 7 cm-nél kisebb toll :)

Közben egy bringás srác majdnem elütött,
leblokkoltam:)
A kulcscsontja olyan volt mint az övé, és ettől földbe gyökerezett a lábam és csak bámultam:)
Nem mindenről jut eszembe, utána elkezdtem nézni a bringásokat, és rájöttem mindegyiknek más, csak az volt annyira szexi és az hasonlított az övére :)
Viszont tanulság amit le kell vonnom, hogy még mindig hatással van rám, néha 1-1 hangra is felkapom a fejem, ha meghallom ugyanazt a karcot a hangban, ami az övében is megvolt.
hajaj kicsilány

Egy képkeretezőt is találtam, ez kell majd a bagolyhoz, sajnos már zárva volt, de a temetkezési vállalkozó nagyon kedves embernek bizonyult, kapualjban lézenget és segített megtalálni a képkeretező ajtaját. Holnap majd újra elnézek :)