Kegyetlenül nehéz most összeszedetnek maradnom, hogy az energiáimat ne fölöslegesen pazaroljam, hanem arra koncentráljak amire kell. Könnyen kizökkenek.
Az embereket pedig nem értem:) A hab a tortán, hogy a legtöbbjükre csak pislogok, mert rájövök, hogy világuk sekélyebb mint hittem, de ők osztják az észt kevesebb rálátással nálam, nekem pedig nincs türelmem magyarázni.
Vagy lehet, h nem jó körökben forgok?