A kőhídnál ültem, a fémharcsák mellett és intenzíven bambultam, mikor megállt előttem valaki és nézett. Engem és nem az összetekeredett harcsákat. Mikor észrevettem szólni akartam neki, hogy én nem szobor vagyok csak ideiglenes dekoráció, de mikor már nyitottam a számat továbbment. Kicsit furcsán éreztem magam. :)