Hajnalban végül abbahagytam a duzzogást, azt hittem ettől talán a fejfájásom is elmúlik, de nem így lett...ma még mindig sajog.

De mivel utána már nem duzzogtam, úgy gondotam talán a napomat is elkezdhetném, de ez nem jött be...
Nem volt könnyű, nem azért mert oly édes állapot a duzzoghatnék, hanem ahhoz, hogy abbahagyhassam mindent szépen át kellett rendeznem a fejemben és másképp felépítenem. Ezt hívják 180°-os fordulatnak? Na jó, akkorra fordulatot azért nem tettem :P
de volt benne némi kobakológia.

Közben megnéztem a Zuhanást:) Tetszett, tényleg érdekes a képvilága, és bár a film koránt sem vicces, de amikor az "indiai" kis csaj románul beszél benne akkor vigyorogtam és eszembe jutott a

Bibliothéque Pascal (ami végül is nem mandarin nyelvű és szinkronizálatlan, csupán csak szürrealista :) )

De nekem tetszett:P

Nem mintha sok hasonlóság lenne a két film között, de nekem megvan benne a párhuzam, mivel mindkettőben mesével gyógyulnak.

Na jah, a mesék gyógyító ereje. :)

Reggel viszont azzal a szóval ébredtem, hogy aranybölcső, ami azért ciki, mert épp az aranybölcső maradt le a rajzról amit megcsináltam. Talán újra kell rajzolnom, vagy így marad, bextől függ.